A 21. században divatházaknak is egyre több változással kell szembenézniük, a gazdasági vál-ság, majd a pandémia világszerte megrengette az iparágat. Új tervezők debütáltak a legbefo-lyásosabb divatházaknál (Bottega Venetta, Chanel, Dior, Gucci, JPG, YSL és a kommunikációs technológia termékei, majd a mesterséges intelligencia megváltoztatták mindennapi életün-ket. Napjainkban már a virtuális és a valódi ruházat szoros kapcsolatát figyelhetjük meg, ez a technika a digitális dizájnt használja fel a ruhatervezésnél és a kivitelezésnél. A 21. században az intelligens textíliák új életképes technológiákat valósítanak meg, ezeket a divatipar is fel-használja. A hagyományosnál több funkcióval rendelkező szálak és alapanyagok fokozatosan meghódítják a ruhaipart, például a Dupont és a Serona a bioalapú szálakkal kísérleteznek. Ma már természetesnek tűnik az, hogy amit viselsz, az inkább a mérnöki és tudományos innová-ciókon múlik, nem pedig a divattervezők elképzelésén. A tárgyak kivitelezésénél megjelent a 3D nyomtatás, illetve egymás után az új generációs termékek kerültek piacra, amelyek új technológiákat alkalmaznak.
Az öltözködés történetében a jel és a szimbólum jelenlétének mindig nagy jelentőséget tulaj-donítottak, ez napjainkban is megfigyelhető. A divatmagazinok története több mint kétszáz évre tekint vissza, és napjainkra sem veszítettek népszerűségükből. A sikerek mögött kiváló újságírók, divatfotósok álltak és állnak. A divatfotók a kor dokumentumai, amelyek a társada-lom változásait, hangulatait híven fejezik ki. 2000 után új, számítógéphez köthető programo-kat alkalmaztak a divatfotósok. A 1990-es évek végén a divatbemutatók helyszínei, léptékei és a díszletei megváltoztak. A Met Gála bemutatók inkább a hollywoodi díjkiosztók csillogására hasonlítanak. A divat és művészeti kiállítások egyre szorosabb kapcsolatba kerülnek egymás-sal. Ma már természetes, hogy a jeles divatházak a kortárs és a hagyományos képzőművészet befolyásos mecénásaivá váltak.
A magas művészet és a tömegkultúrát elválasztó kemény határvonalak összemosódtak és átfedik egymást. Ugyanakkor a különböző művészeti ágak gyakran hatással vannak a divat változásaira. A divatfővárosokban (Párizs, London, New York, Milánó, Tokió) működő divatházak határozzák meg a folyamatos változásokat. Mindegyiknek megvan a sajátos jellegzetessége és egyben a közös vonásai. Párizs több száz éve a női divat meghatározója, míg London a férfi divat fellegvára.
A könyv befejező fejezetei a magyar divatházak és a hazai divattervezés történetét mutatják be. A művészi kivitelű könyvet gazdag képanyag teszi teljessé.
