2011. október 6-án a 51 éves budapesti metróvezető, Stiaszni Éva végzetes lépésre szánta el magát: kiugrott óbudai, kilencedik emeleti lakásának ablakán, és szörnyethalt. A tragédiát az váltotta ki, hogy azon a napon egy végrehajtó, rendőrök kíséretében csengetett be hozzá kilakoltatási szándékkal. Éva, amikor meglátta a lakása előtt gyülekezőket, magára zárta az ajtót. A kétségbeesett asszony ekkor egy sms-üzenetben búcsúzott el 21 éves lányától: „Nagyon szeretlek, de már nem bírom ezt az igazságtalanságot. Bocsáss meg nekem!” Mire a rendőröknek sikerült bejutniuk a lakásba, Éva már a ház előtt feküdt. Ez a megrázó történet csupán egy abból a számtalan tragédiából, amelyet a devizaalapú hitelek okoztak Magyarországon. Az öngyilkosságok, családi drámák, elvesztett otthonok, tönkrement egzisztenciák, valamint a stressz miatt kialakult súlyos testi és lelki betegségek mind annak a mély társadalmi válságnak a jelei, amelyet ez az álságos „banki termék” idézett elő. 2002 és 2008 között mintegy 1,2 millió ilyen kölcsönszerződést kötöttek meg, melyeknek közel háromnegyede néhány éven belül fizetésképtelenné vált a forint hirtelen és drámai árfolyamromlása miatt. Talán hihetetlennek tűnik, de még 2025-ben is százezres nagyságrendben zajlanak devizahiteles perek és végrehajtások. L. Murányi László riportkönyve ezt a krízist, annak okozóit és következményeit tárja fel.
